Menü
amerika
1 Csillag2 Csillag3 Csilag4 Csillag5 Csillag

Közzététel: 2013, máj, 30.
Továbbiak: Egyszer Volt... az Ember, Rajzfilmsorozatok


Egyszer Volt… az Ember – Amerika

Az Egyszer Volt… az Ember című francia, ismeretterjesztő rajzfilmsorozat az emberiség történetét történetét mutatja be nekünk, Albert Barillének köszönhetően! Az 21. rész az Amerika (1765 – 1867) most online megnézhető, hogy a töri órán ne legyen hiányosság! :)

Tartalom:

1620: A Mayflower egy dél-angliai kikötőben horgonyoz. A puritánok, az anglikán egyház megtisztítását kívánó szekta tagjai készülnek, hogy az itthoni üldözések elől Amerika új földjén telepedjenek le, ahol a londoni társaság alapított új gyarmatokat John Robinson vezetésével. A Mayflower különös föld felé vitorlázik, vagy 30-40 ezer évvel ezelőtt az indiánok ősei Szibériából az Eurázsiai kontinensről érkeztek ide, hosszú vándorlás után. Egyesek lassan lehúzódtak Patagóniáig, mások északon telepedtek meg a Nagy-Tavak környékén, számuk egymillió körül járhatott amikor megjelentek az első európaiak.
1 millió ember élt háromszor akkora területen, mint Európa és 60 millió bölény is élt. A bölények szaporodnak, növekednek, hogy megadják az indiánnak mindazt, amire szüksége van: húst az evéshez, bőrt a ruházkodáshoz, ínt az íj húrjához, csontot a nyílhegyhez.

1621. november a Mayflower utasai megvendégelnek 90 indiánt, azóta november utolsó csütörtökje a hálaadás napja. Az ivászat után azonban nehéz közös nyelvet találni a két nép között, amelyet 10 ezer esztendei civilizáció választ el egymástól. Az egyik fél hódító étvágya kemény ellenállásba ütközik a másiknak a bolond egyszerűségén. Amerikában hamarosan megindul a fehérek terjeszkedése, bár a Mayflower előtt és után már mások is jártak az amerikai kontinensen és amikor 1492. október 12-én Kolumbusz felfedezi Amerikát több tévedés is útjára indul: először is Kolumbusz a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetén lép a szárazra, azt hiszi Marco Polo-hoz hasonlóan Indiába jutott, az ittenieket indiánoknak nevezi el. Néhány évvel később, amikor az emberek már belefásultak abban, hogy milyen néven nevezzék a földrészt, a felfedezés érdemét Amerigo Vespucci-nak tulajdonították, aki onnan többezer kilométer távolságban szállt partra Dél-Amerikában, így íródik a történelem és a földrajz.

Az első gyarmat majd Virginia lesz, amelyet 1585-ben fedezett fel Sir Walter Raleigh, az első telepeseket 1607-ben hozzák három hajóval, hozzájuk akartak csatlakozni a Mayflower utasai, akik eltévedtek és északabbra Cape Cod foknál kötöttek ki. Amíg Virginiában szervezkednek a bevándorlók, északabbra egy francia ember megalapítja Québec-et a neve Samuel de Champlain. A város fejlődésnek indul, a huron indiánokkal szövetkezve az ország felfedezésére indul, gyarmatosít. A franciák szülőhazája termékenyebb és kevesen vándorolnak a kopárabb területekre, ötven évvel később is csak 50 ezren élnek Kanadában, közölük 800-an Québec-ben, hősiességük nem mindig elég kis számuk pótlására.

Közben Amerikában új városok épülnek; Plymouth, Providence, 1626-ban egy holland tengerész. Peter Minuit 24 dollár értékű üveggyöngyért megveszi az indiánoktól Manhattan szigetét, így születik meg Új-Amszterdam. 1664-ben a yorki herceg szolgálatában álló hajók jelennek meg a város előtt. A város kormányzója kipróbált katona, a féllábú Peter Storosant. Muníció híján a kormányzó kapitulál, Új-Amszterdamból új-york vagyi New-York lesz. 1663-ban alapították Észak- és Dél-Karolinát a gyapot és az amerikai arisztokrácia hazáját, 1665-ben alapítják New-Jersey-t, amely gyorsan fejlődik. 1681-ben II. Károly király sokkal tartozott a Pen családnak, így Willam Pennek engedélyt adott, hogy egy óriási területet gyarmatosítson ez lett Pennsylvania. 1732-ben Georgiát emberbaráti célból alapították a szegény angoloknak, nem volt rabszolgaság, nem ihattak alkohol, ez volt a rend legalábbis kezdetben. Ezek a gyarmatok úgy fejlődtek, ahogy a véletlen hozta, éppen jó volt az idő, megtetszett a környék. Mennyi utat kellett még megtenni, amíg a szétszórt gyarmatokból egységes ország lett.

A 13 gyarmat a parton húzódik, 100-300 km-re nyúlva be a szárazföld belsejébe, a terjeszkedés érdekében egyezkedni kellett az indiánokkal. 1760-ban az európaik másfél millióan vannak, de számuk gyorsan nő, New York, Phaladelphia, Boston már 200 ezer lelket számlál. Az új középosztályban új törekvések nyilvánulnak meg, Nagy Britannia, amely vesztesen kerül ki az hétéves háborúból, úgy dönt a gyarmatokat adókkal sújtja, és majdnem minden után adókat szavaznak meg, így a tea után is. 1773-ban kétszáz indiánnak öltözött polgár Bostonban egy hajóról a teát a tengerbe dobja, ez a bostoni teadélután . Egy év múlva Philadelphia-ban tartják a gyarmatok első kongresszusát, ahol kimondják: “Az embernek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz” – soha nem engedték meg egy uralkodónak sem, hogy beleegyezésük nélkül, bármelyiket elvegyék tőlük.

1775. február 2-án a londoni parlament kijelentette, hogy Massachutess fellázad, elrendelték a kontinentális zárlatot, III. György már a bostoni teadélután után azt mondta: “Most már a kocka el van vetve, a gyarmatok vagy engedelmeskednek vagy győznek” – a gyarmatok tudomásul veszik. Thomas Gage tábornok a bostoni angol csapatok vezére még nem tudja, de a függetlenségi háború most kezdődik. Az angolok sok ügyetlenséget követtek el és ráadásul, amikor lázadóknak nevezték az egyetlen lehetséges útvonalra terelték őket, a függetlenség útjára. Barátok, családok kerülnek egymással szembe, egyharmad hazafi, egyharmad angol párti, egyharmad semleges.

1775. június 15-én George Washington-t nevezték ki az amerikai csapatok parancsnokának, a felkelőknek semmilyük sem volt, úgyhogy Franklin vissza akart térni az íjhoz és a nyílhoz. Két nappal később következett Bunker Hill-i csata. Egy évvel később 1776. június 11-én egy bizottság feladatul kapta, hogy szerkessze meg az emberi jogok nyilatkozatát, tagjai Franklin, Sherman, Jefferson, Livingston és John Adams. A szöveg kimondja: “Magától értetődőnek tartjuk, hogy Isten az embereket egyenlőnek teremtette és elidegeníthetetlen jogukkal ruházta fel, ilyen az élet, a szabadság, a törekvés, a boldogság. A kormányokat azért állították fel, hogy garantálják ezeket a jogokat. A hatalmukat azoktól kapták, akiket kormányoznak.

A fegyverek nem mindig kedveznek a felkelőknek. az angol Hawk tábornak azonban addig nem tárgyal, amíg a nyilatkozatot nem vonják vissza. 1777. október 17-én az angolok vereséget szenvednek Saratoga-nál, a franciák elégtételt akarnak venni a hétéves háború miatt. Franklinnel szövetséget kötnek, csapatokat küldenek La Fayet, majd Lw Chamro vezetésével, a francia flottával együtt sikerrel harcolnak. 1781. október 19-én az angolok Yorktown-ban kénytelenek megadni magukat. 1783-ban az államok függetlenségét elismerik, Amerika jelentős mértékben növeli területét, 1803-ban övé lesz Lousiana, majd Florida, Texas, Oregon, Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona.

Írországból, Angliából, Németországból millió számra érkeztek a bevándorlók, a lakosság létszáma meghaladta a három és negyedmilliót. Mivel a parti városokban az élet nehéznek bizonyult, népvándorlás indult nyugat felé. A földjükről elüldözött indiánok nem tűrnek mindig mindent békésen. 1848. januárjában egy James Wilson Marshall nevű fiatalember véletlenül nagy felfedezést tett, aranyat talált. Amint a hír kitudódott, mindenki rohanni kezdett az aranyért, elkezdődött az aranyláz. Ahol aranyat sejtenek, lázasan dolgoznak.

A déli rész magában is akkori mint Európa hétmillió fehér, három és fél millió fekete, rabszolgák, évszázadokkal ezelőtt szakították el szülőföldjüktől Afrikától és úgy bánnak velük, mintha tárgyak volnának, bár 1808-ban betilották a rabszolgakereskedelmet az titokban folytatódik, Virginiában Marylandban úgy is tartják a rabszolgákat mint az állatokat. Északon egyre hangosabban emelnek szót a rabszolgaság ellen. Ellenhatásképpen dél önállóságra törekszik, az ingatag egyensúly az északi és déli államok között, hamarosan felbilled. 1861-ben az államok új elnöke Lincoln felhívja a figyelmet az egység fontosságára, de április 12-én a déliek megtámadják a Sumter erődöt, ezzel kezdődik a szecessziós háború, s ennek során válik naggyá Abraham Lincoln

Tags: , ,


A GyerekTV főbubusa



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel az oldal tetejére ↑