Menü
azok-a-boldog-bekeidok
1 Csillag2 Csillag3 Csilag4 Csillag5 Csillag

Közzététel: 2013, jún, 11.
Továbbiak: Egyszer Volt... az Ember, Rajzfilmsorozatok


Egyszer Volt… az Ember – Azok a Boldog Békeidők

Az Egyszer Volt… az Ember című francia, ismeretterjesztő rajzfilmsorozat az emberiség történetét történetét mutatja be nekünk, Albert Barillének köszönhetően! Az 24. rész az Azok a boldog békeidők (1869 – 1919) most online megnézhető, hogy a töri órán ne legyen hiányosság! :)

Tartalom:

1894: Párizs és Rouen között az első autóverseny, az egyetlen tilalom: állat nem húzhatja az autót, volt ott mindenféle jármű, sebességváltós, lendkerekes, hidraulikus, sűrített levegős, sűrített vizes, volt villanymeghajtású jármű, vegyes folyadékkal működő, gázhajtású és sok egyéb, de egyik benzinmotoros sem tudta megtenni a távot, nem jutottak el a célig. Egy évvel később 1895. júniusában tartják az első igazi versenyt Párizs és Bordeaux között és vissza, most 1200 km-t kell megtenni. Melyik győz, a gőz vagy a benzin, a kőolaj származéka? Az első kőolajfúrást egy bizonyos Edwin Drake végezte Pennsylvaniában, 1859-ben. Ez arra késztette Rockefeller-t, hogy alapítson egy társaságot a Standard Oil Company-t, egy fiatal gépész pedig összebütykölt egy benzinmotoros autót, amelyik nem fért ki az ajtón, a neve Henry Ford.

1900: Európának 400 milló lakosa van, Ázsiának 900 millió, Amerikának 150, Afrikának 120 millió. Fehér hatalom uralja a világot, kivéve Japánt. A rabszolgakereskedelem azelőtt is jól jövedelmezett, de ez szinte kisipari vállalkozás volt, a gyarmatosítás viszont már nagykereskedelem, egész népeket rabolnak ki, minden vagyonukból. “Nem lehet a földkerekség negyedét tudatlanok kezén hagyni”, “Ezeknek a szerencsétleneknek a békét és a gazdagságot, a mi uralmunk biztosítja. Az angolszász a legnagyobb kormányzófaj, amely valaha is élt a világon” – mondta Joseph Chamberlain, angol államférfi. Egy berlini egyezmény rögzítette a játékszabályokat, Európa nagyot harapott Ázsiából, Afrikának pedig lenyelte a 90 százalékát. 1900: Franciaországban a választásokon köztársasági többség került hatalomra, Louis Renault műhelyében két ember dolgozik, Freud az álmokat tanulmányozza, Max Planck a kvantumelméletet, Pavlov a feltételes reflexeket, Robert Bowle az atomszerkezetét, Einstein az relativitást. 1900: most kezd el dolgozni az első ügyvédnő, női orvos sem régen gyakorolja a szakmát, a lányok gimnáziumba járnak, néhány vakmerő lány a Sorbonne-ra iratkozik és 1908-ben megjelenik ott az első professzorasszony Marie Curie.

A paraszt a városba megy, hogy könnyebb és jobban fizető munkát keressen. Ott tömeget talál, kunyhókat, hemzsegő külvárosokat. 1850 és 1914 között Európa lakossága megkétszereződik, a városoké megötszöröződik. A munkás új társadalmi osztály lesz, amelynek egyetlen értéke a munkája, azt kell eladnia. Erősödik a szocializmus, a szakszervezeti mozgalom, X. Piusz pápa szavai ellenére a munkás nem a jobb jövőtől várja az igazságot. Itt vannak a modern idők. A megszavazott heti pihenőnapot kihasználják.

Japán megveri Oroszországot, majd megszállja Koreát, a Távol-keleten vége az európai túlsúlynak. Az országok baráti szövetségeket kötnek, de azért fegyverkeznek, a sakktáblán folyik a játék. A katonák verekedni akarnak a világért, a francia revansvágya, a pángermanizmus, a pánszlávizmus szítja a szenvedélyeket. Egyesek még örülnek is a háborúnak, véget vet a társadalmi feszültségeknek, viszálykodásoknak, kifényesíti a fakult címereket. Bernardi, orosz tábornok 1914 előestéjén kijelentette: “A háború nem csak biológiai szükségszerűség, hanem bizonyos esetekben erkölcsi kötelesség is, a civilizáció nélkülözhetetlen tényezője” – igaz ő tábornok volt, orosz és a háború az emberek őrültsége.

A háború: felelőtlen vezetők, tétova diplomaták, vérszomjas tábornokok, mindenki elindul a történelem addig legnagyobb kataklizmája felé. Niche az emberi egyenlőtlenséget hirdette, a felsőbbrendő ember akaratának erejét, Franciaországban Gobina, Angliában Chamberlain követte, ki nem felsőbbrendű ember. A németek meglepetésszerűen megtámadták Belgiumot, 24 km-re Párizstól, de a Maremi ellentámadásra megállítják őket. Berendezkednek az állóháborúra, minden frontot támadások és ellentámadások következnek. 1917-ben az Egyesült Államok belép a háborúba és megverik Oroszországot, ahol kitör a forradalom. 1918: a német támadásra következik a szövetséges ellentámadás. 1918. november 11-e: győznek a szövetségesek, 25 millió halott, ugyanennyi sebesült, rokkant mennyi szenvedés és miért, hogy örökre megszerezzék vagy elveszítsék az egyetemes békét? A császár lemondott, elmenekült miután azt mondta: “Nem ezt akartam”. De ki akarta ezt a háborút, ki gondolta, hogy ekkora árat kell fizetni?

Oroszország 1905-ben ismerte meg az első forrongásokat, miután Japán megverte Port Arthur-nál, a cár engedményeket tett, összehívta a parlamentet. A nyugalom helyreállt és a cár gyorsan visszakozott. 1917: a fronton folyik a kegyetlen háború, amelyet a cár akart, modern háború, amelyre Oroszország nem készült fel, nincs fegyver, sem ennivaló, nincsenek tisztek. Már több mint 7 millió ember nem harcol. A városokban kegyetlen az éhség, a nők nem bírják nézni az éhező családot és felkelésre indultak. Egy ember érkezik a zűrzavarba és a történelem menete megváltozik. “A kizárólag a kormány híveinek vagy egyetlen párttagjainak részére fenntartott szabadság, nem szabadság. A szabadság mindig a másképpen gondolkodók szabadsága, mert a szabadság semmivé válik, ha a kiváltság lesz belőle” – mondta Rosa Luxemburg.

Tags: , ,


A GyerekTV főbubusa



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel az oldal tetejére ↑