Menü
nepek-tavasza
1 Csillag2 Csillag3 Csilag4 Csillag5 Csillag

Közzététel: 2013, jún, 07.
Továbbiak: Egyszer Volt... az Ember, Rajzfilmsorozatok


Egyszer Volt… az Ember – Népek Tavasza

Az Egyszer Volt… az Ember című francia, ismeretterjesztő rajzfilmsorozat az emberiség történetét történetét mutatja be nekünk, Albert Barillének köszönhetően! Az 23. rész a Népek tavasza (1814 – 1861) most online megnézhető, hogy a töri órán ne legyen hiányosság! :)

Tartalom:

Néhány mozzanat, a gépek történetéből: 1673 Huygens csöve, 1695 Papin fazeka, 1700 Savery gőzgépe, 1705 Newcomen masinája. 1765 James Watté, 1770 Cugnot ősjárműve, 1801 Trevithick járműve gépe majdnem lokomotív, 1829 Anglia, a bécsi kongresszus Európája békében él, Napolóeon waterlooi veresége azonban azt is jelezte, hogy a fejlődés ép kézben lesz. A kis sziget hamarosan 240 millió ember sorsát fogja megváltoztatni.

A társadalomban a hatalom elmozdult az ipari polgárság felé, annak a hasznára működik a kereskedelem, az ipar, a gőzgép. A munkáért folyó verseny kemény és még azok is nyomorogva élnek, akiknek van munkájuk. Csak néhány év múlva 1833-ban tudott Lord Ashley olyan törvényt megszavaztatni, amely megtiltja a kilenc évnél fiatalabb gyerekek dolgoztatását, a 9 és 13 év közötti gyerekek munkaidejét pedig 13 órában korlátozza, de csak a szövőiparban. Így is több mint 50,000 13 évesnél fiatalabb gyerek dolgozott, csak a textiliparban. Angliában csak 1842-ben tiltja meg a törvény, hogy bányákban nőket és 10 évnél fiatalabb gyermekeket foglalkoztassanak. Franciaországban ugyanebben az évben tiltják meg a 8 évnél fiatalabb gyerekek munkába fogását.

1829. október 6-án Liverpool-ban rendezték meg a gőzmozdonyok első versenyét síneken. 1830 júliusában X. Károly haladásellenes monarchiájával szemben liberális monarchia érdekében emelnek barikádokat, ezután Belgium is elszakad Németalföldtől és függetlenné nyilvánítja magát. Az elnyomott népek egész Európában mozgolódnak. Angliában győzedelmeskedik a sín, a munka nem megy mindig problémák nélkül és amikor 1842-ben a fiatal Viktória királynő egy vonatot ér el, egy újság figyelmezteti az uralkodót, hogy vakmerősége katasztrófába sodorhatja az országot. 1837-ben megmutatták az első vasútvonalat Franciaországban is, itt kedvezőbben fogadják az új közlekedési eszközt, mint Angliában. “Sosem lesz több, mint gyerekjáték vagy a párizsiak szórakozása” – mondogatja Kier. Az ipar új ágai, mint a gépipar felforgatják a gazdaság rendjét. A falusaik városlakók lesznek, Európa lakossága jelentősen megszaporodik és nem jut munka mindenkinek.

Lajos Fülöppel nem az abszolút monarchia uralkodik Franciaországban, hanem az abszolút polgárság. Nem kell reform, a lázongókkal nem tréfálnak, a lázongásokat kegyetlenül elfojtják, a hangulat pedig egyre forróbb, a vasút pedig fejlődik minden kedvezőtlen jóslat ellenére. 1842-ben megindul az első lóvasút. 1847 a nélkülözések éve: Írországban százezrek halnak éhen, Angliából tömegesen vándorolnak ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába, Franciaországban és Itáliában forradalom készül, Svájcban háborúskodnak a kantonok, majd megalakul a szövetségi állam, Marx és Engels létrehozza a kommunisták szövetségét, jelszavuk lesz: világ proletárok egyesüljetek!

1848: Franciaországban Lajos Fülöp kormányzata elutasít minden reformot, 1848. február 3-án újabb forradalom Párizsban, a király lemondott és elmenekült, kikiáltották a második köztársaságot. Néhány nap alatt a forradalom átcsap a határokon, felkelnek a német államok, március elején Ausztriába érnek, a magyarok, a csehek követelnek szabadságot. Március 18-án Milánó, Velence, Palermo, Bodega kel fel, azonban Berlinben barikádokat emelnek, a Népek Tavasza virágba borítja Európát. Az osztrák császár Tirolba menekül, hadserege azonban hű marad hozzá és ez a gőzhenger megindul, június 17-én visszafoglalja Prágát, június 25-én leveri a piemonti hadsereget, augusztusban az orosz hadsereg reggel leveri a magyar szabadságharcot, októberben elfoglalja Bécset.

A francia kormány a szocialistákkal szemben álló polgárokból áll, a nemzeti műhelyek beszüntetése után lázadás lobban fel, ezt kegyetlenül elnyomják, június 22. és 26. között a fellázadt munkások és a hadsereg között harcok törnek ki, sok ezer áldozatot követelnek, szigorú megtorlások következnek. Mostanáig a munkások és a polgárok a barikádnak ugyanazon oldalán álltak, ennek vége. Az új alkotmány eltörli a munkához, a művelődéshez, a támogatáshoz való jogot, ismét elvették tőle, mert fellázad. Elsősorban a városi munkások fogtak fegyvert. Sok országban a lakosság többsége és a nemzeti kisebbségek között nagy az ellentét, a magot azonban elvetették.

Múlnak az évek, a vonatok sebességét óránként 120 kilométerben korlátozzák. A vasút megállíthatatlanul fejlődik. 1856: III. Napóleonhoz Franciaország császárához az ügyes Cavour, piemonti miniszterelnök követet küld, hogy szóljon az itáliai szabadság érdekében. A császár gáláns, a kérést meghallgatja. 1856-ban Neandervölgyben egy koponyát találnak, ember vagy majom, az egyház zokon veszi a választási lehetőségét, de 1859-ben Darwin kiadja a Fajok eredetét és kitör a vihar. III. Napóleon segítségével Itália felszabadult, Cavour, Garibaldi, II. Viktor Emánuel megérdemelte, hogy létrejöjjön az olasz egység. Németország még 38 államból áll, Bismarck hamarosan tűzzel-vassal megteremti az egységét. Az Egyesült Államokban, amelynek Lincoln az elnöke megkezdődik a polgárháború, a Sumter erőd megtámadásával. Viktória királynő Angliája Parmestro miniszterelnöksége idején éri el virágkorát. A vasút továbbterjed a világban.

1864-ben Durdenban egy barlang falán festményekre bukkannak, most a választás világos, vagy művész volt a képet festő majom, vagy az ember együtt élt a mamuttal. Karl Marx kiadja a tőkét, az Amerikán áthaladó vasutat kétfelől kezdték kiépíteni és vagy háromszáz kilométeren át a két vonal nem találkozik egymással, végre 1869-ben összekapcsolják őket. 1870: a porosz-francia háború, a német egység eredménye, Bismarck teremtette meg tűzzel-vassal. A vereség után a párizsi kommün, amelynek hetente több az áldozata, mint az egész francia forradalomnak. 1876: Graham Bell feltalálja a telefont, a vasút több, mint évi tízezer kilométert halad, egy évszázad alatt a vonalak hossza Európában 400 ezer km, a világon 1 millióan hosszabb. A vasúti sínek, mint az érrendszer elemei, talán egyszer hozzájárulnak a népek egységéhez…

Tags: , ,


A GyerekTV főbubusa



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel az oldal tetejére ↑