Mondák a Magyar Történelemből – Szentgalleni Kaland
Jankovics Marcell bábáskodása alatt elkészült Mondák a magyar történelemből sorozat, népünk gyakorta emlegetett alakjait mutatja be. A közismert legendákat és eseményeket is felvonultató magyar rajzfilmsorozat 3. részét láthatod most, melynek címe: Szentgalleni kaland.
Leírás:
Történt pedig az Úr 925. esztendejében, hogy Nagy Károly öröksége trónkövetelők harcterévé vált, csak a magasságbéli Isten tudja immáron hányadszor. Az itáliai koronára áhítozó Provence-i Hugó, hogy a német kardját elfordítsa maga felől, a nevezettre uszította a magyarokat. Így lőn, hogy a magyarok nyilaiktól uram szabadíts meg minket. A rá következő év tavaszán Svábföldre támadtak, közeledtük híre hamarosan elérte Szentgál kolostorát.
Engilbertus apát megmutatta mennyire képes a nehéz időknek megfelelni. Maga, mint az Úr harcosa, páncélt öltve és afölött viselve a csuklyát és az övet magához hívta katonáit és az izmosabb szerzeteseknek megparancsolja öltsenek fegyvert, nyilakat készítenek, a vastag darócot páncélnak használják, fűzfafonatból pajzsféle válik, a dárdákat, fokosokat tűzben szilárdítják Menhelynek kiszemelik a legalkalmasabbat, nehezen hozzáférhető helyen emelkedett az erős vár, oda viszik ami csak szükséges a klastrom kincstárát is. Az öregeket a gyermekekkel együtt az apát a tavon túlra Wassenburgba küldte, melyet szintén számos cselédség védett.
Éjjel-nappal jártak-keltek a kémek, hírt hozván a magyarok holtartozkodásáról, az ellenség ugyanis nem egy nagy tömegben járt, mivel senki sem állott ellen, így csapatokra oszolva váratlanul rohanhatta le a városokat és a falvakat. Csak a füst és a tüzektől vöröslő ég jelezte merre járnak. A mieink közt volt egy Heribáld nevű, igen együgyű és buta testvér, akinek mondásain és tettein gyakran nevettek. Most is midőn társai rémülten mondták, meneküljön velük…