Menü
vertes
1 Csillag2 Csillag3 Csilag4 Csillag5 Csillag

Közzététel: 2013, aug, 12.
Továbbiak: Mondák a Magyar Történelemből, Rajzfilmsorozatok


Mondák a Magyar Történelemből – Vértes

Jankovics Marcell bábáskodása alatt elkészült Mondák a magyar történelemből sorozat, népünk gyakorta emlegetett alakjait mutatja be. A közismert legendákat és eseményeket is felvonultató magyar rajzfilmsorozat 8. részét láthatod most, melynek címe: Vértes.

Leírás:

Abban az időben Henrik, a németek és rómaiak nevében harmadik császára mindenáron meg akarta hódítani a magyarokat, mondván Magyarországot a néha Péter király néki hűbérbe adta. Így történt, hogy az Úr 1051. esztendejében Henrik császár összehívta a birodalmi sereget. Jöttek bajor, karantán, lombard, burgund, frank, sváb, szász, cseh és lengyel földről. Nagy Károly óta nem gyűjt egybe íj roppant had, a hunok meghódítására. A fősereg a Zala forrása felől támadott, a cseh és karantán herceg Béla herceg ellenében a Felvidéket kezdte dúlni. A császár eleséggel rakott hajókat is küldött a Dunán, ezek élére atyja-fiát a regensburgi Gebhard püspököt állította.

Ennek hallatára András király és Béla herceg mind a búzakereszteket és szénaboglyákat fölégették, messze elvezérelték a lakosokat, minden barmaikkal azokról a tájakról amerre a császár útja vezetett. Amikor a császár a felégetett vidékre ért nem talált eleséget sem vitézeinek, sem lovainak, azt sem tudta hol vannak hajói, azokról sem kaphatott segítséget, átkelt hát az erdőkön elközelgett a badacsonyi hegyekhez, miközben mindenféle eleségben nagy hiányt szenvedett. Gebhard püspök eközben Győrbe érkezett, levelet küldött Henrik császárhoz, tudakolta tőle, hol várjon reá. Isten akaratából András király kóborlói elfogták és a király elébe vezették a levél vivőjét.

Amikor Miklós püspök tolmácsolásából megértették a levél tartalmát Gebhard püspöknek feleletet írtak levélben, melyben mintha a császár küldené ilyesféle állt: “Tudd meg kiváló Gebhard püspük, birodalmunk nagy és veszedelmes ügyei arra kényszerítenek minket, hogy Magyarországból Németországba térjünk meg, ellenségeink ugyanis megszállották birodalmunkat. Eredj hát, sietve rontsd el a hajókat, amilyen gyorsan csak tudod és siess utánunk Regensburgba, Magyarországon ugyanis te sem vagy többé biztonságba.

A levelet egy német ajkú jövevénnyel küldték el, hogy nagyobb hitele legyen. Elolvasván a levelet Gebhard püspök hamar Németországba futott, a császár pedig csalódott reménységében, hogy a hajókról kap segítséget és halálos éhínségre jutott. Ínségükben levágták a lovaikat, azután a málhás állataikat, ezenfelül a magyarok és a besenyők éjszakáról-éjszakára kegyetlenül zaklatták őket. Megrémültek a németek a mérgezett nyilaktól, melyek elárasztották és fogyasztották őket, földbe ásták magukat, maguk fölé borítva pajzsaikat félelmükben. Elevenek és holtak egy sírban feküdtek, mert a sírban amit nappal halottnak ástak, éjszakára élő feküdt és amit éjszaka élőnek ástak, nappalra halott foglalta el.

Látta a császár micsoda és mennyi veszedelem bénítja, elküldött hát András királyhoz és Béla herceghez. A császár örök, szilárd békét kért, azt mondotta ugyanis, ha András király szabad utat enged neki hazafelé és éhségtől gyötört seregét eleséggel látja el, soha András királyt és utódait meg nem támadja, soha a magyar királyt szóval, tettel meg nem bántja, sőt ha valaki utódai közül fegyvert fog Magyarország ellen szálljon arra a mindenható Isten haragja. Hit alatt meg is esküdött, hogy mindezt híven megtartja. András király és Béla herceg békeszeretők voltak, nem akarták a civódás magjait elszórni, békességet kötöttek hát a császárral, a császár pedig személyesen is esküvel erősítette meg, hogy híven megtartja mindazt, amit mondott. Ráadásul az örök békesség nyomatékának céljából megígérte, hogy Judit leányát, ha András királynak fia születne, ahhoz adja feleségül, noha előbb már a francia király fiának adta nagy esküvéssel.

Ekkor András király ötven óriási vizát a császár seregének, kétezer szalonnát, több kenyeret, mint amennyit amennyit magukkal vihettek, juhokat, ökröket, vagyis szarvasmarhákat és bort is fölösbőséggel. A mértéktelen falánkságtól és az ital vedelésétől sok német holtra ette magát és holttá részegedett, a többi a magyarok irgalmából megszabadult a halál torkából. Oly gyorsan futott vissza Németországba, hogy hátrahagyta sátrát, pajzsát, minden felszerelését, ezért azt a helyet, ahol a németek ilyen gyalázatba estek Vértes hegyének nevezik a mainapiglan, de Szent István koronáját és lándzsáját az ország soha nem kapta vissza, a császár Szent Péter testéhez, Rómába küldte vissza.

Tags: , ,


A GyerekTV főbubusa



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel az oldal tetejére ↑