Menü
zotmund-gyerektv
1 Csillag2 Csillag3 Csilag4 Csillag5 Csillag

Közzététel: 2013, aug, 08.
Továbbiak: Mondák a Magyar Történelemből, Rajzfilmsorozatok


Mondák a Magyar Történelemből – Zotmund

Jankovics Marcell bábáskodása alatt elkészült Mondák a magyar történelemből sorozat, népünk gyakorta emlegetett alakjait mutatja be. A közismert legendákat és eseményeket is felvonultató magyar rajzfilmsorozat 7. részét láthatod most, melynek címe: Zotmund.

Leírás:

István koronájának örökösét Pétert, miután a magyarok elkergették, Henrik német király ültette vissza trónusára, azzal a nem is titkolt céllal, hogy hatalmát Magyarországra is kiterjeszthesse. Az Úr 1045. esztendejében húsvét szent ünnepén Fehérvárott Péter király a németek és magyarok színe előtt átadta neki Magyarországot a királyi lándzsa és korona képében. Ezenkívül sok ajándékkal tisztelte meg, így az dicsőségesen tért meg hazájába. A magyar főemberek sóhajtoztak országuk romlásán és megakarták szabadítani Magyarországot Péter zsarnokságától. Tanácsot tartottak tehát és egész Magyarország nevében követséget küldtek az Oroszországba futamodott Andráshoz és Leventéhez, akik öccsükkel a lengyelföldre bujdosott Bélával együtt Szent István törzsökéből származtak. Szólván hozzájuk, jöjjenek haza Magyarországra és oltalmazzák meg a németek dühétől.

Elbúcsúztak hát a hercegek Jaroszláv nagyfejedelemtől, aki erős kíséretet adott melléjük. Mikor aztán a határra érkeztek csapatostul özönlött hozzájuk a magyar sokaság. Követelték Andrástól és Leventétől, hadd éljen végre ismét az egész pogány módra. Mivel különben nem harcoltak volna értük Péter király ellen, megengedték neki, hogy kövessék szívük óhajtását. Fellázadtak Péter király ellen, megölték a római katolikus hitnek szolgáló papokat és világiakat, mind a németeket és olaszokat, akik Magyarországon mindenféle hivatalt viseltek. Futott a “velencei” Péter németjeivel Ausztria felé, de nem menekülhetett, a magyarok már elfoglalták az ország kapuit. Kényszerűségből megfordult és sietve Fehérvárra akart visszatérni, de hiába mert elvágták az útját. Bevette, hát magát egy udvarházba és három napig emberül harcolva védekezett, végül az íjászok minden katonáját megölték, maga élve esett foglyul. Megvakítva vitték Fehérvárra, ahol fájdalmába hamarosan belehalt, őszinte bánatára András hercegnek, aki vétlen volt Péter halálában. Henrik, akit időközben császárrá választottak nem mondott le Magyarországról, de egyelőre másutt volt elfoglalva, így András herceget biztonságban koronázták királlyá Székesfehérvárott, az Úr 1047. esztendejében, de csak az a három püspök  aki megmenekült a keresztények nagy veszedelméből.

András királyt a Fehérnek és Katolikusnak nevezték, mert miután király lett egész nemzetét visszatérítette Szent István törvényére. Levente éppen ezekben a napokban halt meg, ha tovább élt volna és hatalmat nyer az országban, kétségtelenül megrontja a pogány bálványozása, minthogy nem élt katolikus módra. András király elvesztvén bátyját, Lengyelországba küldött, ott élő bátyjához Bélához, hazahívta őt és trónja örökösévé tette. András király és Béla herceg három esztendő alatt békességet szerzett az ország határain kívül és bélül, gyarapodott a nemzet jólétben és gazdagságban.

Keresték a békét a német császárral is, de ő azzal az ürüggyel, hogy megtorolja a Péteren esett úgymond igazságtalanságot, ám valójában azért, hogy Magyarországot a maga uralma alá hajtsa, több hadjáratot indított a magyarok ellen, így az Úr 1052. esztendejében megszállta Pozsony várát. A nevezett császár hajón érkezett Pozsony várának ostromára. Sok vitéz vonult Pozsonyban, de a legkiválóbbak voltak közöttük Vojtek, András, Vilongárd, Oros és Márton, akik naponta keményen megharcoltak a németekkel. Hiába állított fel Henrik sok hadigépet a vár megvívására, nyolc heti megszállás alatt sem jutott semmire. Ekkor a várbeli magyarok találtak egy, az úszás mesterségében igen okos embert, a neve Zotmund volt. Az éj csendjében a császár hajóihoz küldték, víz alatt jutott oda…

Tags: , ,


A GyerekTV főbubusa



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Fel az oldal tetejére ↑