Published on november 18th, 2013 | Arcsibárd

Egyszer Volt, Hol Nem Volt: Az Animáció

Az animáció a latin anima „lélek” szóból származik. Lelket adni pár ceruzavonásnak, életre kelteni a szárnyaló fantáziát: az animáció mágusait mindig is ez a vágy mozgatta. Legyen szó az animációs filmeken belül rajzfilmről, bábfilmről, gyurmafilmről, fotóanimációról, festményfilmről, árnyjátékról vagy számítógépes animációról, a kihívás örök, csak éppen a technikai lehetőségek változnak.

Az egyik legelső rajzfilmalakot, Gertie dinót alkotója, Winsor McCay 1914-ben még rizspapírra rajzolta, de ezt nagyon hamar felváltotta a celluloidrajz. Az első hangos rajzfilm Walt Disney 1928-as Willie, a gőzhajója volt, s a nyolcperces fekete-fehér opusban maga Disney adta a hangját Miki egérnek. 1938-ban mutatták be az első egészestés hangos-színes rajzfilmet, a Hófehérke és a hét törpét, ismét csak Disney műhelyéből. Az ekkor uralkodó rajzfilmkészítési technika iszonyatos mennyiségű rajzolót kötött le: a klasszikus, rajzos animáció esetében a mozgás minden fázisát külön megrajzolták, s ez egy nagyfilm esetében több mint egymillió képkockát jelentett.

A XX. század vége felé beköszöntött az animációtörténet újabb forradalma: a kézzel rajzolt animáció helyét kezdte átvenni a számítógép generálta ábrázolás (CGI), s a kétdimenziós ábrázolástechnikát a 3D-s effektek. (A 3D-s számítógépes animáció során egy előzetes, például gyurmából elkészített humanoid modellt vetítenek rá egy számítógépes, háromdimenziós koordinátarendszerre, s így programozni tudják a mozgást a modell változóinak és a különböző virtuális kameraszögeknek a beállításaival.)

A 3D-s techinka már a Szépség és a Szörnyeteg báltermi jeleneténél is megjelent, de az első teljességgel számítógéppel készített rajzfilm az 1995-ös Toy Story volt. Ezt sorra követték a hasonló produkciók (Z, a hangya, Jégkorszak, Shrek stb.) A tradicionális animációt egyre korszerűbb CGI-os számítógép parádé váltotta fel, s 2001-ben megszületett a fényképminőségű grafikát prezentáló, az igazi élőfilm hatására törekedő Final Fantasy, melyben aprólékosan kivitelezett képekkel először alkottak meg számítógéppel életszerű emberi karaktert.

Az első teljességgel számítógéppel készített rajzfilm a Toy Story volt.

A komputertechnológia az élőszereplőt és rajzfilmhőst vegyítő félanimációs filmek varázsát is megnövelte., az 1945-ös Horgonyt fel!ben Gene Kelly és a mellett táncoló Jerry egér párosáról még ordított, hogy ők két külön világ szülöttei, de az olyan későbbi félrajzfilmekben, mint Roger nyúl a pácban, a Space Jam, a Garfield és legfőképpen a különös hangulatú Halhatatlanok című sci-fiben már elválaszthatatlanul összeforr a firkahősök és a húsvér szereplők birodalma.

Gene Kelly és Jerry egér táncjelenete 2:05-nél kezdődik

A korszerűsödés újabb és újabb rajzfilmkészítési újításokat teremt, s az ezekhez való felzárkózáson túl egy idő után megint üdítően fognak hatni a klasszikus animációs megoldások is. Retró vagy éppen animációs újhullám, az út mindkét irányba nyitott: az animáció birodalma hatalmasabb, mint valaha.

Hungarikum

Magyarországon a ’30-as, ’40-es évek animációs reklámfilmjei után 1951-ben jelent meg az első rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Macskássy Gyula grafikusművész tizenöt perces alkotása.

A ’60-as, ’70-es évek a sorozatok ideje volt. Olyan szériahősök születtek ebben az időszakban, mint Gusztáv, kedvenc zűrös családunk, Mézgáék, Frakk, a macskák réme, Dr. Bubó, Mikrobi, a Kockásfülű Nyúl, majd a ’80-as években Mekk Elek, Sebaj Tóbiás, Pom-pom, s A nagy ho-ho-ho horgász.

Az első egészestés magyar rajzfilm Jankovics Marcell nevéhez fűződik. Az 1973-as János vitéz hatása az egész rajzfilmiparra termékenyítőleg hatott: Jankovics alkotását sorra követték a rajzos nagyfilmek, mint a Leó és Fred, Lúdas Matyi, Hugó, a víziló, Hófehér, Szaffi és a Macskafogó.

Az újabb virtuális eszközök területén is igyekszünk felzárkózni: Tóth Pál hagyományos rajzos technikát és komputertechnikát vegyítő Rajzfilmje után már készült pár csak 3D-s technikával megalkotott egészestés film. Határ a csillagos ég!