Published on február 11th, 2012 | Arcsibárd

Mary Víziszörnye: az Ichthyosaurus

Mary Anning 150 évvel ezelőtt, egy tengerparti kis faluban, Dorsetben élt szüleivel. A 11 éves kislány gyakran sétálgatott édesapjával a tengerparton. Ezeknek a kiruccanásoknak szinte mindig az lett a vége, hogy egy kosár lábasfejű-őskövülettel tértek haza. Egy nap azonban különös leletre bukkant a kis Mary. A homokból egy Ichthyosaurus ősmaradványát kaparta ki.

Vízi akrobaták

Az Ichthyosaurusok (“halgyíkok”) 220 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokat megelőzve jelentek meg a tengerek vízében. Külsőre a mai delfinekhez hasonlítottak. Áramvonalas testüknek köszönhetően ördögi sebességgel szelték a hullámokat.

A tengerek akrobatái szívesen vadásztak a tintahalakra s más apró tengeri herkentyűkre. A nagytestű vízi jószágok közül ők alkalmazkodtak a legjobban a tengeri életmódhoz. Evezőszerű mellúszóikat kormánylapátként használták, farkúszójuk pedig az előrehaladásban segítette őket. Hosszú kardra hasonlító szájukban éles fogak sorakoztak, aminek a tengeri élőlények egyáltalán nem örültek.

Az Ichthyosaurusok sorstársaikhoz hasonlóan tüdővel lélegeztek, ezért időnként fel kellett jönniük a felszínre, hogy nagy levegőt vegyenek. Ez kiváló alkalom volt arra, hogy meglógjanak előlük. De amikor újra lebuktak, 40 km/h sebességel üldözték kiszemelt zsákmányukat.

Voltak azért hátrányai is a halformának. Az Ichthyosaurusok a Plesauriákkal és a Pliosauriákkal ellentétben képtelenek voltak kimászni a szárazföldre. Így jobb híján a tengerben élték le egész életüket. Ezért ők eleven kicsinyeket hoztak a világra, míg a többiek tojásokat raktak a tegnerparton.

Ez akkor derült ki, amikor a kutatók egy szülés közben elpusztult Ichthyosaurus-maradványban megtalálták a bébi csontvázát is.

Tags: dino föld, érdkességek